A sok ezer szervert működtető szerverfarmok napjainkra lehetővé tették a hatékony felhőalapú szolgáltatások működtetését. Van azonban egy igen nagy probléma, ami egyelőre visszafogja a fejlődést, ezért a technológiai cégek a lehető leggyorsabban igyekeznek megoldást találni rá – ez a szerverek hőkibocsátása.
A folyamatosan üzemelő szerverek számottevő hőt adnak le, ami néhány darab esetén még nem probléma, a több tízezer szervernek otthont adó központok esetében azonban már a folyamatos hűtés elképesztő mennyiségű energiát vesz igénybe, így igen költséges is. Biztonsági szempontból is igen hátrányos ez, hiszen elég egyetlen hiba, amikor a hűtőrendszer egy időre leáll, és komoly károk keletkezhetnek a felbecsülhetetlen értékű adatokat tároló szerverekben.
A finn Mikko Pervilä állítása szerint azonban néhány viszonylag egyszerű módszer segítségével, retrofit technológia által csökkenthető a hűtésre fordított energiamennyiség. A fennmaradó hőt a kutató arra használná, hogy általa például üvegházakat lásson el hővel.
Pervilä nagyobb adatközpontokat vizsgált disszertációjában, amelyek szerinte arányaiban jóval energiahatékonyabban működnek, mint a kisebb szerverközpontok. Ennek ellenére a legtöbb szerverterem viszonylag kicsi, sok vállalat maga üzemelteti szervereit, így összességében rengeteg energia megy veszendőbe, amelyet másképpen megspórolhatnának.
Pozitív példaként említi a szakember a technológiai óriásvállalatok szerverfarmjait, így például a Microsoftét Dublinban és a most épülő létesítményt Quincyben, a Google sain-ghislaini és haminai központjait, a Yahoo lockporti és a HP wynyardi létesítményeit, illetve a Facebook adatközpontját Prinevilleben. Ezek közös jellemzője, hogy megújuló energiaforrásokkal próbálják kiváltani a hagyományos energiaforrásokat, elsősorban vízzel.
Pervilä szerint számos módszer létezik arra, hogy az adatközpontok hűtését hatékonyabbá tegyék a vállalatok. Ezek között van például a ventillációs technikák fejlesztése, illetve a kibocsájtott hő hasznosítása. Ez utóbbit demonstrálta is azzal, hogy egy ilyen alapokon nyugvó üvegházat hozott létre a Kumpula tudományos kampuszán.
Pervilä szerint csak a léghűtési technikák fejlesztésével 9,4 megatonnányi szén-dioxid kibocsájtását spórolhatnánk meg globálisan – ráadásul a 2005-ös adatok alapján, márpedig azóta jelentősen megnőtt a szerverközpontok száma és energiafelhasználása.
